Amikor szóba kerülnek a magyarországi bunkerek, a legtöbben a budapesti óvóhelyekre vagy a híres katonai létesítményekre gondolnak. Pedig számos olyan objektum is létezik, amely kívül esik a köztudaton, mégis fontos szerepet játszott volna egy háborús helyzetben. Az újszászi megyei védett vezetési pont bunkere pontosan ilyen létesítmény.
Sokan teszik fel a kérdést: Valóban működött itt egy föld alatti vezetési központ? Mire szolgált? Megvan még napjainkban? Ezekre a kérdésekre azonban nem egyszerű választ találni, hiszen az objektumról kevés hivatalos dokumentum került nyilvánosságra, és a legtöbb információ helytörténeti kutatásokból, egykori dolgozók visszaemlékezéseiből és levéltári forrásokból ismert.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az újszászi megyei védett vezetési pont bunkere a mai Kastély Otthon területén működött, ahol a hidegháború idején kialakított föld alatti vezetési központ biztosította volna a megyei polgári védelem irányítását egy rendkívüli helyzetben. Azért is ide került, mert a parkban eldugott helyen raktár címszó alapján maradt rejtve. A bunkert az 1960- as években építették. egészen 1996- ig működött. Majd a Jász- Nagykun- Szolnok-Megyei Polgárvédelmi Szövetség raktárként megkapta. Ők úgy döntöttek, hogy múzeumot rendeznek be, hogy mindenki láthassa, hogyan működött. Nem kis munka volt. Évekig, és még a mai napig újítják fel, és karbantartják, az eszközökkel együtt. Végül 2026 nyarán nyílt meg, a meghirdetett időpontokban látogatható.
A létesítmény egyik legfontosabb sajátossága az volt, hogy önálló vízellátással rendelkezett: a közeli mélyfúrású artézi kútból egy 6 köbméteres korrózióálló tartályba vezették a vizet, amelyet folyamatosan fertőtlenítettek. A rendszer mintegy 32 fő számára biztosított ivóvizet, ami jól mutatja, hogy a bunkert nem tömeges óvóhelyként, hanem vezetési pontként tervezték. A bunker belsejében egy 8 köbméteres víztartály is volt tartalékban.
Egy vezetési pont feladata nem a lakosság befogadása volt, hanem az, hogy a megye vezetése, a polgári védelem szakemberei és a kommunikációs személyzet egy esetleges háborús vagy nukleáris esemény során is képes legyen összehangolni a mentést, az ellátást és a védekezést.
Az ilyen objektumok ma már nemcsak hadtörténeti emlékek, hanem a hidegháború egyik legérdekesebb örökségét jelentik. Kutatásuk segít megérteni, hogyan készült fel Magyarország a XX. század második felében egy olyan konfliktusra, amely szerencsére soha nem következett be.
A hidegháború éveiben Magyarországon nemcsak katonai bunkerek épültek. Az országos védelmi rendszer részeként szinte minden megyében létrehoztak olyan védett vezetési pontokat, amelyek feladata az volt, hogy rendkívüli helyzetben biztosítsák a közigazgatás és a polgári védelem folyamatos működését. Az újszászi megyei védett vezetési pont bunkere is ebbe az országos hálózatba illeszkedett.
Az 1960-as és 1970-es években a Varsói Szerződés országai – köztük Magyarország – jelentős erőforrásokat fordítottak arra, hogy egy esetleges atom-, vegyi vagy hagyományos fegyveres támadás esetén is fenntartható maradjon az állami irányítás.
Ekkor épültek meg azok a föld alatti létesítmények, amelyek:
Az újszászi bunker sem lakossági óvóhelyként készült. A rendelkezésre álló adatok alapján kizárólag a megyei vezetés és a polgári védelem kijelölt állománya használta volna szükséghelyzetben.
Sokan úgy képzelik el ezeket a bunkereket, mint olyan helyeket, ahol emberek százai húzódtak volna meg. Valójában egészen más volt a szerepük.
Egy megyei védett vezetési pont elsődleges feladata a döntéshozatal fenntartása volt. Innen irányították volna:
Ezért egy ilyen objektumban jellemzően nem hálótermek sokasága kapott helyet, hanem vezetési helyiségek, híradóközpont, gépészeti terek, szűrő- és szellőző berendezések, valamint a folyamatos munkavégzéshez szükséges kiszolgáló helyiségek.
Az újszászi megyei védett vezetési pont bunkere Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Újszász városában található. A bunker a Kastély Otthon, vagyis az egykori Orczy- kastély parkjának területén épült ki a hidegháború idején. A felszínen ma egy műemléki jelentőségű kastély áll, a föld alatt azonban évtizedeken keresztül egy olyan létesítmény működött, amelynek feladata a megyei polgári védelem vezetésének biztosítása volt rendkívüli helyzetekben.
A helyszín kiválasztása nem volt véletlen. Az Orczy-kastély a XX. század során több funkciót is betöltött: volt szerzetesi üdülő, tüdőszanatórium, majd egészségügyi és szociális intézmény. A nagy park, a meglévő közművek és a kedvező földrajzi adottságok ideális feltételeket biztosítottak egy rejtett föld alatti vezetési pont kialakításához. A kastély ma is áll, jelenleg szociális intézményként működik, ezért a terület nem látogatható szabadon.
A hidegháborús vezetési pontok helyének kiválasztásakor több szempontot is figyelembe vettek.
Az újszászi objektum esetében ezek közül több is teljesült:
A korszak tervezési elvei szerint a vezetési pontoknak nem csupán bombabiztosnak kellett lenniük, hanem olyan helyen kellett elhelyezkedniük, ahol a vezetés szükség esetén gyorsan megközelíthette az objektumot, ugyanakkor a létesítmény a lehető legkevésbé keltett feltűnést. Az újszászi bunker ebből a szempontból jól illeszkedett a Magyarországon kiépített megyei védett vezetési pontok hálózatába, hiszen Szolnoktól kb. 30 km- re fekszik.
Az újszászi megyei védett vezetési pont bunkere belső kialakításáról jelenleg nem ismert nyilvánosan elérhető alaprajz vagy részletes fényképsorozat. Ezért fontos különválasztani a biztosan ismert tényeket a korabeli magyar megyei vezetési pontok alapján levonható szakmai következtetésektől.
A rendelkezésre álló adatok alapján biztosan kijelenthető, hogy az objektum körülbelül 32 fős vezetési állomány befogadására készült, és önálló vízellátással rendelkezett. A többi helyiség elrendezése a korszak szabványai alapján hasonló volt a többi magyar megyei vezetési ponthoz.
A bunker legfontosabb helyisége minden bizonnyal a vezetési terem volt. Itt dolgozott volna a megyei operatív törzs, amely szükséghelyzetben összehangolta a különböző szervezetek munkáját.
A helyiségben várhatóan helyet kaptak:
A hidegháború idején ezek a termek szinte folyamatos működésre készültek. Egy válsághelyzet során akár több műszak is válthatta egymást, hogy a vezetés megszakítás nélkül működhessen.
Egy vezetési pont értékét elsősorban nem a vastag vasbeton falak adták, hanem az, hogy képes volt kapcsolatban maradni a külvilággal.
Külön híradóhelyiség működött, ahol:
Ha ezek a rendszerek nem működtek volna, a bunker elveszítette volna legfontosabb funkcióját: a megye irányítását.
A föld alatti objektum működéséhez jelentős háttértechnika kellett.
Egy ilyen létesítményben megtalálható volt:
Bár az objektum nem hosszú hónapokra készült, néhány napos vagy akár többhetes folyamatos munkavégzésre alkalmasnak kellett lennie.
Ezért rendelkezett:
A berendezések jellemzően egyszerűek és funkcionálisak voltak. A cél nem a kényelem, hanem az volt, hogy a vezetési állomány a lehető legjobb körülmények között tudjon dolgozni akkor is, amikor a felszínen már nem volt biztonságos a tartózkodás.
Egy vészkijárata volt egy légaknán keresztül, ami egy konyhából nyílt.
A hidegháború idején a védett vezetési pontokat nem azért építették, hogy a lakosság óvóhelyei legyenek. Az újszászi megyei védett vezetési pont bunkere feladata az volt, hogy egy súlyos válsághelyzet – például atom-, vegyi vagy biológiai támadás – esetén is biztosítsa a megye irányításának folytonosságát. Ez a koncepció valamennyi magyarországi megyei vezetési pont alapelve volt.
Ha a felszíni irányítási központok használhatatlanná váltak volna, a kijelölt vezetők a bunkerbe vonultak volna vissza. Innen szervezték volna a megye működését addig, amíg a rendkívüli helyzet fennállt.
Az operatív törzs feladatai közé tartozott volna:
A korszak tervei szerint minden döntésnek gyorsan kellett megszületnie. Ezért a vezetési pontokban folyamatos ügyeleti szolgálatot, híradókapcsolatot és térképes helyzetértékelést alakítottak ki. A cél nem az volt, hogy hónapokig elszigetelten éljenek a föld alatt, hanem hogy a válság első, legkritikusabb időszakában működőképes maradjon a közigazgatás.
Sokan úgy gondolják, hogy egy bunker kizárólag katonai célokat szolgált. A megyei vezetési pontok esetében azonban a hangsúly a polgári védelem feladatain volt.
A bunkerből többek között az alábbi intézkedéseket hangolták volna össze:
Ez jól mutatja, hogy az újszászi megyei védett vezetési pont bunkere nem támadó, hanem elsősorban irányítási és szervezési feladatokat látott volna el.
Erre a kérdésre nincs egyszerű igen vagy nem válasz.
A korszak vezetési pontjait úgy tervezték, hogy egy távolabbi nukleáris robbanás következményeit, a radioaktív kihullást, valamint a vegyi és biológiai szennyeződést meghatározott ideig képesek legyenek kivédeni, max. 36 óráig teljes elzárkózásban. A vasbeton szerkezet, a szűrt szellőzőrendszer, az önálló vízellátás és a tartalék energiaellátás ezt a célt szolgálta.
Ugyanakkor ezeket az objektumokat nem közvetlen atomtalálat elviselésére építették. Feladatuk az volt, hogy a vezetés számára megfelelő védelmet nyújtsanak egy regionális válsághelyzet során, és biztosítsák a döntéshozatal folyamatosságát addig, amíg a felszíni körülmények lehetővé nem tették a további intézkedéseket.
