Páka bunkerrendszere tanösvény
Páka a magyar történelem fontos része, éppen ezért már önmagában is különleges eljönni ide. A természetet és a múltat egyaránt felfedezheted, ha végigsétálsz az úton, ahol lépten-nyomon a „magyar Maginot-vonal” emlékeibe botlasz. Bár maga a tanösvény rövid idő alatt bejárható, sok érdekességet rejt a környék…
Mit kell tudni a magyar Maginot vonalról?
Az 1940-es években kezdődött annak a bunkerrendszernek az építése, amely az ötvenes években, a hidegháború során folytatódott. Az 1950- 1955 között épült „magyar Maginot-vonal” bunkerrendszer a szocializmus védvonalát biztosította volna az eltérő utakon járó jugoszlávokkal szemben egy esetleges konfliktus során. A körülbelül 630 km hosszú védvonal az ország déli határvidékén, az Őrségtől Szegedig húzódott, és kiemelt eleme volt Lovászi, ami a Dél-zalai szénhidrogénmezők védelmében vett volna részt. Ennek költsége kb. 6,2 milliárd forint volt, de sosem fejezték be! A tervezett erődítésnek csak a 40%- a készült el szerencsére…
1955 után már bontani kezdték, és 1960- jól ebbe a helyi lakosság is jelentősen besegített.
Végül 2011- ben egy részét felújították, és ismeretterjesztő táblákkal látták el 2 millió forintból Európai Uniós pályázatból.
Az erődrendszerbe 270 zászlóaljat, vagyis több mint 100. 000 katonát terveztek ide mozgósítani.
Páka és a védvonal környéke
Nagyon érdekes és izgalmas felfedezésre indulhatsz a Csömödér és Páka közötti erdős szakaszon. Az erődparkban vasbeton építményeket, helyreállított lövészárkokat, tüzelőállásokat lehet találni. Az erődösvény mellett húzódó erdőben páncéltörő ágyús erőd, óvóhely és géppuskás erőd is megbújik. Az egykor szigorúan titkos erődrendszer használatára végül soha nem került sor (szerencsére), így a legtöbb elem szép lassan az enyészeté lett (sajnos).
Maga a védvonal három részből állt:
- Szögesdrót akadály
- Aknazár (10m széles sávban)
- Bunkerrendszer lövészárkokkal (300 vasbeton, és 600 fa-föld erőd volt a terv)
A védvonal feladata a NATO és jugoszláv erők lekötése volt addig, amíg a Szovjetunió atombombát nem dob nyugat Európára. Nem Magyarország védelmére épült. Nem volt cél a katonai erők feltartóztatása.
Pákáról indulva egy kb. 4 km hosszú körtúra során is be lehet barangolni az egykori árokrendszert, melynek még látszanak beomlott nyomai, és a ma is megtalálhatóak a fedezékek és parancsnoki állások.
A bunkerekben géppuska állások, és 76 mm- es páncéltörő ágyúkat telepítettek volna.
Páka bunkerrendszer túraleírás
A Google térkép jól mutatja a Páka zalai bunkerrendszer helyét. Itt kb. 2 autó tud parkolni. Van egy kis esőbeálló kis leírással, és térképekkel. Innen a kis ösvényt kell követni egyenesen, ami jobbra tesz egy kört. A legérdekesebb részek a főúttal párhuzamos részen vannak balra.
100 m után balra megpillantjuk az első géppuskás kis bunkert. Ennek a tetejére érve már látjuk a lövészárkokat jobbra. Visszatérve a bunker fölé egy szinttel feljebb indul tovább a lövészárok. Egy újabb betonbunker meredek lépcsőkkel lefelé, és több szobával. Ez a zászlóaljparancsnoki bunker. Innen már csak nagyrészt az árkokat látni. Végül az árok kiszélesedik, és balra a gránátvető ágyú bunker tárolja két szobával. Innen tolták volna ki az ágyút.
Követjük az árkokat, de egyre bozótosabb, majd kiérünk egy föld útra. Itt balra haladunk, majd emelkedve a gerinc előtt jobbra egy érdekes földhányást találunk, ami szintén egy két bejáratos bunkert rejt.
A fő út szélén látható egy kőkarszt az út túloldalán Pákával ellentétes irányba haladva két facsoportos földhányást látunk, ami két bunkert takar, de ezek tele vannak szeméttel…
Másik érdekes bunker a páncéltörő ágyús bunker, ahonnan kitolták volna az ágyút.
Ha erre jársz érdekes meglátogatni a Lovászi óvóhelyet, és a Kétszobás, ill. Négyszobás bunkert.
