Aki végigsétál az Andrássy úton, aligha gondolná, hogy a patinás bérpaloták és egykori hivatali épületek egyike, a Rózsa utca sarkán álló, 1875–1876-ban Rochlitz Gyula tervei alapján épült egykori MÁV-székház udvarán egy több szintes, atombiztosra tervezett betonkocka rejtőzik. A környező épületek szinte teljesen eltakarják a szerkezetet, így az utcáról szemlélődve nyoma sincs annak, hogy a világörökségi sugárúton a föld alatt is történt valami a hidegháború éveiben.
Az Andrássy út 73–75. alatti épület évtizedeken át a Magyar Királyi Államvasutak, majd a MÁV igazgatóságának adott otthont. A vasúttársaság 2008-ban költözött ki, azóta az ingatlan sorsa hányatott: több sikertelen árverés után végül 2021-ben kelt el, de az épület állaga a hosszú üresen állás alatt sokat romlott. Kevesen tudják azonban, hogy a impozáns homlokzat mögött, az udvar egy jelentős részét elfoglalva áll egy három szintes, egykor atombiztosnak szánt oltalmi helyiség. A kis alapterületű, de annál masszívabb építmény pontos építési dátuma máig sem ismert – mivel a hidegháború idején minden ilyen létesítménnyel kapcsolatos adat szigorúan titkosnak számított, még a MÁV-nál sem tudják biztosan megmondani, mikor húzták fel, valamikor 1947 és 1960 között.
Az alagsorban futó folyosórendszer egy része az Andrássy út más épületei alá vezet. A légszűrő berendezések motorjait állítólag még karban tartják, ám a falakról már omlik a vakolat – a létesítmény tehát ma inkább az enyészeté, semmint a hadászati készenlété.
Aki a hazai bunkerekről olvas, előbb-utóbb belefut a „BGS” rövidítésbe. Ez a hidegháborús polgári védelem egyik alapkategóriáját jelöli: bomba-, gáz- és szilánkbiztos védelmet nyújtó óvóhelyet. A BGS típusú létesítmények nem közvetlen bombatalálat kivédésére készültek – arra a jóval masszívabb, páncélozott BBGS (bomba elleni, gáz- és szilánkbiztos) bunkerek szolgáltak –, hanem a robbanások nyomáshullámától, a repeszektől és a vegyi, illetve sugárszennyezett levegőtől védték a bennük tartózkodókat. Ez a besorolás jellemezte a lakóépületek pincéiben kialakított légópincéket éppúgy, mint a gyárak, hivatalok és közintézmények – köztük vasúti létesítmények – udvarán vagy alagsorában létrehozott kisebb-nagyobb óvóhelyeket.
Magyarországon a második világháború idején több mint háromezer óvóhely szolgálta a fővárosi lakosság védelmét, ezek zöme az 1940-es évek légitámadásaira készült. A hidegháború kiéleződésével, az 1950-es–60-as években aztán újabb hullámban építettek BGS-típusú létesítményeket, immár nem a szőnyegbombázás, hanem egy esetleges nukleáris vagy vegyi támadás forgatókönyvére felkészülve. Ezek közé sorolható az Andrássy úti MÁV-székház udvarán álló bunker is, amely a kortárs leírások szerint kifejezetten atombiztosra lett tervezve – ez a szóhasználat jól mutatja, milyen fenyegetést tartottak szem előtt az építtetők.
Nem véletlen, hogy egy vasúttársaság igazgatási épülete mellett is óvóhelyet létesítettek: a MÁV kritikus infrastruktúrának számított, a vasúti irányítás és hírközlés fenntartása háború esetén is elsőrendű állami érdek volt. Hasonló, MÁV-hoz köthető létesítmények máshol is fennmaradtak az országban – Veszprémben például a MÁV egykori polgárvédelmi vezetési pontját ma már látogatóközpontként lehet bejárni, betekintést engedve abba, milyen körülmények között kellett volna dolgozniuk a vasutasoknak egy esetleges háborús helyzetben. Az Andrássy úti bunker sorsa ezzel szemben kevésbé ismert: nincs kialakítva turisztikai célra, állapota pedig a felügyelet és karbantartás hiányában folyamatosan romlik.
A pincerendszerben 2 szintes óvóhelyeket alakítottak ki. Önálló áramellátással, szűrő, és szellőztetőrendszerrel. Több vészkijárattal, alagutakkal, a környező házak pincéjébe.
Közvetlen összeköttetés volt az udvaron álló BGS bunkerrel. A BGS bunker önálló létesítményként működött. Az alsó szinteken önálló aggregátorral, és levegőszűrő berendezésekkel. Más BGS óvóhelyektől eltérően a közepén egy lépcsőház van, ami végigmegy mind a 4 szintig. A felsőbb szinteken kinyitható faágyak ma is láthatók, valamint egy korabeli ún. dugdosós telefonközpont is.
Jelenleg se az épület, se a bunker nem látogatható, de ritkán egy városi sétákat szervező cég vezet ide túrát…