
A Bars 504 bunker a hidegháború egyik legjelentősebb katonai objektuma volt Magyarországon. A bunker építésének fő célja az volt, hogy biztosítson egy olyan védett parancsnoki és kommunikációs központot, amely bármilyen katonai konfliktus során használható marad. A létesítményt az 1960-as és 1970-es évek fordulóján építették, amikor a Varsói Szerződés tagállamai fokozottan készültek a nyugati hatalmak támadására.
A Bars 504 bunker, kódnevén Hópárduc egy kevéssé ismert, ám annál érdekesebb katonai létesítmény a Bakonyban Hajagtetőn, amely számos történetet és legendát hordoz magában. Magyarország egyik rejtett gyöngyszeme, amely a hidegháború idején épült orosz harcálláspont, és stratégiai jelentősége a mai napig foglalkoztatja a katonai történelem iránt érdeklődőket.

A kommunikációs állomás, és bunker pontos funkciója és szerepe sokáig titokban maradt, hiszen az építkezés célja a katonai kommunikációs és parancsnoki tevékenységek védelme volt. Az ilyen típusú létesítmények építését általában szigorúan őrizték, és csak kevés ember tudott róluk. A Bars 504 bunker azonban az évek során egyre több kutató és helytörténész érdeklődését keltette fel, akik igyekeztek feltárni a létesítmény rejtélyes múltját.
Ma már egyre több információ áll rendelkezésre a bunker helyszínéről, szerkezetéről és történetéről. A katonai jelentőségét ugyan elvesztette, de a helyszín továbbra is lenyűgöző maradt a történelmi múlt kedvelői számára. A bunker látogathatósága kérdéses, de vannak olyan csoportok és kutatók, akik szervezett túrák keretében próbálnak betekintést nyújtani a rejtett világába.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a Bars 504 bunker történetét, szerkezetét, jelenlegi állapotát és elérhetőségét, hogy teljes képet kapj erről az egyedülálló katonai létesítményről.
Megközelítés: Gyalogosan nehezen megközelíthető, mert lakott településtől min. 10 km. Autóval fel lehet menni Herendről, vagy Bakonybélből, de elvileg tilos, mivel magánterület, és kamerával megfigyelt.
A”BARS” rövidítés oroszul védett autonóm kommunikációs rendszert jelentett. Egy komplett hálózatot építettek ki Magyarországon, és a környező orosz befolyás alatti országokban. A rendszer lényege, hogy rádióhullámokat sugároznak a Troposzférába, vagyis a föld alsó légterébe. A kibocsátott jeleket a föld visszaveri, és azokat más állomások veszik.
3 db 20 m magas híradótorony állt is a földből, ezek forgathatóak voltak a két szint között. Erre R417- es antenna került, ami már csak Galgamácsán az 501- es objektumban látható. Ezek hatótávja 200 km volt. A szentesi antenna R420, ami 400 km hatótávú volt. A 1, 5 kW teljesítménnyel sugárzó antennák 4,5 gHz-es rádióhullámokat sugároztak.
A magyar részek egy déli, és egy dél- nyugati zónákra voltak osztva, mindkettőhöz 2- 2 egység tartozott. Mindegyiknek híradástechnikai bázisnak saját irányítási pontjai voltak, de csak a BARS 504- nem volt a föld alatt.
Az elképzelés azért tanított, mivel az antennák jól kivehetőek voltak, így háború esetén már az első körben megsemmisítették volna őket.
1967 környékén kezdték kiépíteni a rendszert. Magyarországon 1983- 1987 között épültek fel. A számítások szerint 26 db ezen az elven működő antennarendszert kellett volna kiépíteni nálunk, és s környező országokban, de erre nem került sor. Így 5000 km befogható lett volna.
A szovjeteknél 5 db, az NDK- ban 3 db, Lengyelországban 7 db, Csehszlovákiában 3 db, Bulgáriában 4 db, és Magyarországon is 4 db épült fel.
A Magyarországiak a BARS 501 (Galgamácsa), BARS 502 (Tedej), BARS 503 (Szentes), és BARS 504 (Bakony- Hajagtető). Az építési, és működési költségeket országunknak kellett állnia, az oroszok csak a BARS 504 költségeit térítették meg. Csak itt épült ki föld alatti Bars 504 bunker, ami a nukleáris csapás ellen is védett volt. Ez volt a BARS rendszer legnyugatibb része. Délen Romániában nem volt ilyen rendszer, így a szentesi 503 rendszerre egy 400 km vevő antenna is felkerült.
A BARS 504 létesítmény 1983- 1985- ig épült. Az erdőt kiirtották, majd 11m mély gödröt ástak a bunkernek. Az alja 90 cm vasbeton volt. A falak mint más orosz bunkerek előregyártott elemekből készültek. Az elemek a Herendi vasútállomáson készültek. A szigetelése kátrány, és valami speciális szigetelőanyag volt. Miután a Bars 504 bunker elkészült 2 m földdel temették be.
Így létesült a 2 szintes Bars 504 bunker atombunker. Bars 504 bunker alsó szintjének belmagassága 3, 3 m, a felsőé 3, 6 m volt.

A föld aláhelyezték el a híradó berendezéseket. Bars 504 bunker első emeleten helyezkedtek el a hangrögzítő szobák, vezérlő termek, a légszűrő egységek, valamint a 21 fős legénységi szállás 3 emeletes ágyakkal.
A Bars 504 bunker második emeleten a szennyvíztároló, és három víztároló (ivóvíz, hűtővíz, tűzoltóvíz). Itt voltak az üzemanyag tartályok, az aggregátor, a tartalék áramforrás akkumulátorai, és a vízszivattyúk.
Szennyvíz tároló:


Aggregátor terme:


Oxigén palack tartók:

Víztartalék:


Klíma gépterem:

Kazánház:

Wc:


Lejárat a 2. szintre:

Főbejárat:


Vészkijáratok:


Régi vészkijárat, mostani bejárat:


Teherlift akna:

Telefonközpont:

Hangrögzítő szoba:

Gépház:




Áramátalakító helyiség:

Vízpumpa szivattyú helyiség:

A bázis ellátását az 1960- ban létesült herendi laktanyából végezték. A Hajadtetői katonák napi váltásban voltak.
A létesítmény 1991. márciusáig üzemelt az orosz kivonulásig, majd a gépeket leszerelték, és az egyik hiradótornyot is eldöntötték. Április 12 után az utolsó orosz is távozott Herendről, így a bontást leállították. A létesítmény magánkézbe került, de őrzés hiányában a helyiek széthordták. A főbejáratot belemezelték, és földdel töltötték fel, de addigra szinte teljesen kifosztották.
Jelenleg csak a vészkijáratokon létrán lehet lejutni.
A bunker elhelyezkedése és kialakítása arra szolgált, hogy a legkritikusabb helyzetekben is biztosítsa a katonai kommunikáció folyamatosságát. Az építmény mélyen a föld alatt húzódik, vastag betonfalakkal és több védelmi réteggel ellátva, amelyek ellenálltak volna a légitámadásoknak és esetleges robbanásoknak. A létesítmény belső terét úgy alakították ki, hogy hosszabb ideig önellátó maradjon, így biztosítva a parancsnoki funkciókat.
A bunker tervezésekor különös figyelmet fordítottak az álcázásra és a megközelíthetőség korlátozására. A bejáratokat jól rejtették, és az építmény körüli területet katonai objektumként jelölték meg, így az illetéktelen személyek nem férhettek hozzá. A belső kommunikációs rendszert is szigorúan védték, hogy megakadályozzák az információk kiszivárgását.
A Bars 504 bunker szerkezeti kialakítása jól tükrözi a hidegháborús katonai építészet alapelveit: masszív, erős, és több rétegű védelemmel ellátott. A bunker mélyen a föld alatt helyezkedik el, hogy ellenálljon a légicsapásoknak, valamint a nukleáris és vegyi támadásoknak.
A bunker építéséhez felhasználtak különféle erősített anyagokat, például:
Vastag vasbeton falak: Akár 2-3 méter vastagságúak, hogy megvédjék a belső teret a robbanásoktól és a sugárzástól.
Többrétegű védelmi rétegek: A külső burkolatot speciális szigetelés borította, amely csökkentette a hő- és elektromágneses jelek kiszivárgását.
Légmentesen záródó ajtók: Az ajtók nehéz acélból készültek, és hermetikusan záródtak, hogy a belső tér védve legyen a külső szennyeződésektől.
A bunker belsejében több szint és szakasz található, amelyek funkcionálisan elkülönülnek egymástól:
Parancsnoki központ: Itt zajlott a katonai irányítás és a döntéshozatal. A helyiségben térképek, rádióállomások és kommunikációs pultok voltak.
Katonai kommunikációs központ: Az egyik legfontosabb szakasz, ahol rádióadók és kódoló eszközök kaptak helyet. A kommunikációs hálózat a földalatti kábelrendszeren keresztül működött.
Életfenntartó egységek: Ide tartoztak a hálóhelyiségek, konyha, mosdók és víztartályok, amelyek akár heteken át biztosították a katonák ellátását.
Energiaellátó blokk: Diesel generátorok 2 db 24 hengeres motor. A létesítményt 2- 3 napig tudták volna árammal ellátni teljes elzárkózás esetén.
A bunker különféle védelmi rendszerekkel volt ellátva:
Légszűrő rendszerek: Ezek eltávolították a mérgező gázokat és porokat a levegőből.
Vészlépcsők és menekülési útvonalak: Több kijárat is volt, hogy szükség esetén gyorsan el lehessen hagyni az objektumot.
Rádiófrekvenciás védelem: A bunker falai árnyékoltak voltak, hogy a kommunikáció ne szivárogjon ki.
A bunkert szándékosan rejtették el a természetes domborzatban, így az épület külső része szinte beleolvadt a környezetbe. A megközelítési útvonalak is rejtve maradtak, csak belső térképeken és szigorúan titkos dokumentumokban szerepeltek.
A szerkezeti kialakításból és a belső elrendezésből jól látható, hogy a Bars 504 bunker egy gondosan megtervezett katonai komplexum volt, amely felkészült a legkritikusabb helyzetekre is.
A felszínen a bunkerrel szemben 8 db 18 X 6 m- es garázs állt, amiben a mobil híradós teherautók sorakoztak. A garázsok is a föld alá létesültek, álcázva. Bunkertúrák kapcsolat


