Kemecse védett vezetési pont bunker

Kemecse-Haas Tanya védett vezetési pont bunker (MVP302)

A Kemecse-Haas Tanya területén található MVP 302-es objektum (Kemecse bunker) egy atombiztos megyei vezetési pont (MVP), amelyet a hidegháborús évek alatt építettek ki. A Kemecse bunker célja az volt, hogy egy esetleges háborús vagy nukleáris konfliktus esetén biztosítsák a helyi kormányzati és katonai irányítás folyamatosságát. Az objektum titkos katonai és védelmi létesítményként működött, és csak a rendszerváltás után vált ismertté a nagyközönség számára.

Kemecse bunker: a hidegháború és a védelmi infrastruktúra

1. A hidegháború háttere

A hidegháború (1947–1991) az Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajló geopolitikai, ideológiai és katonai rivalizálás volt. Bár a két szuperhatalom közvetlen fegyveres konfliktusba nem bonyolódott egymással, a világ számos térségében helyettesítő háborúkat vívtak (pl. Koreai háború, Vietnámi háború, Afganisztáni háború). Mindkét oldal aktívan fejlesztette katonai infrastruktúráját, beleértve a nukleáris fegyvereket, rakétarendszereket és védett parancsnoki központokat.

A hidegháború idején a világ két katonai tömbre oszlott:

• NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete, 1949): Nyugati országok katonai szövetsége, az USA vezetésével.
• Varsói Szerződés (1955): A Szovjetunió által dominált keleti blokk katonai szövetsége, amelyben Magyarország is tag volt.

Az állandó nukleáris fenyegetettség miatt mindkét tömb folyamatosan fejlesztette stratégiai védelmi rendszereit, köztük az atombiztos bunkereket és vezetési központokat.

2. A védelmi rendszerek kialakításának okai

A hidegháború alatt a katonai és politikai vezetők felismerték, hogy egy esetleges támadás – különösen egy nukleáris csapás – esetén gyors és hatékony reakcióra van szükség. Ennek biztosítására több célból is épültek bunkerek és védett vezetési pontok:

a) Nukleáris fenyegetettség

• A hidegháború alatt mind az USA, mind a Szovjetunió hatalmas nukleáris arzenált fejlesztett ki. Egy támadás esetén a hagyományos katonai központok gyorsan megsemmisülhettek volna.
• Az atombiztos bunkerek lehetővé tették a politikai és katonai vezetés túlélését egy esetleges nukleáris csapás után.
• A parancsnoki bunkerekben kommunikációs rendszereket és irányító központokat építettek ki, hogy egy támadás esetén is fenntartható legyen a katonai és kormányzati működés.

b) Katonai stratégiák

• A keleti blokk és a Varsói Szerződés országai olyan védelmi rendszereket alakítottak ki, amelyek szükség esetén biztosították a katonai csapatok mozgósítását és a polgári védelem megszervezését.
• A bunkerek és védett vezetési pontok fontos szerepet játszottak a hadsereg vezénylésében, a légvédelem irányításában és a titkos hadműveletek lebonyolításában.
• A bunkerek és föld alatti létesítmények rejtett kommunikációs csomópontokként is szolgáltak, amelyeket az ellenséges hírszerzés nehezebben tudott felderíteni.

c) Polgári Védelem

• A hidegháborús tervekben nemcsak katonai, hanem polgári célokra is építettek bunkereket.
• Az országos és megyei vezetési pontok célja az volt, hogy egy esetleges támadás esetén a helyi vezetők képesek legyenek a lakosság védelmét és az alapvető infrastruktúrák működését megszervezni.
• Magyarországon is épültek polgári védelmi bunkerek, amelyekben a kormány és a helyi önkormányzatok védett környezetben tudták volna folytatni működésüket egy válsághelyzetben.

3. Magyarország védelmi stratégiája

Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként aktívan részt vett a keleti blokk védelmi stratégiájában. Az ország területén számos stratégiai fontosságú bunker és katonai létesítmény épült.

a) Országos szintű vezetési pontok

• A magyar kormány számára több védett parancsnoki központ épült, például a Budai várban és más titkos helyszíneken. Ezeket az objektumokat úgy tervezték, hogy egy esetleges háború esetén is biztosítsák az ország vezetésének folytatását.

b) Megyei és regionális vezetési pontok

• Az ország különböző pontjain megyei vezetési pontokat (MVP-ket) alakítottak ki, amelyek a helyi katonai és polgári védelem irányítását biztosították.
• Kemecse-Haas Tanya (MVP 302-es objektum) egy ilyen fontos létesítmény volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az itt kialakított bunker biztosította volna a megye vezetőinek védelmét és a katonai-parancsnoki irányítást.

c) Titkos Katonai és Híradóközpontok

• Magyarország területén számos titkos katonai létesítmény épült, amelyek a hidegháborús védelem részét képezték.

A Kemecse-Haas Tanya (Kemecse bunker) stratégiai jelentősége

A Kemecse-Haas Tanya, más néven az MVP 302-es objektum, egy megyei védett vezetési pont (MVP), amely a hidegháború idején épült Magyarországon. Az ilyen típusú létesítmények célja az volt, hogy egy esetleges támadás vagy háborús helyzet esetén biztosítsák a helyi vezetés működésének folytonosságát, és lehetőséget adjanak a katonai és polgári védelem koordinálására. Kemecse és környéke nemcsak földrajzi elhelyezkedése, hanem infrastruktúrája miatt is ideális helyszín volt egy titkos bunker létrehozására. Az alábbiakban részletesen bemutatom a stratégiai jelentőségét.

1. Geostratégiai elhelyezkedés

A Kemecse-Haas Tanya a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található, amely Magyarország északkeleti részén fekszik. Az alábbi tényezők miatt volt fontos egy védett vezetési pont létrehozása ezen a területen:

• Közelség a szovjet érdekszférához: Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként a Szovjetunió befolyása alatt állt. Az ország keleti határához közel fekvő területek (így Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is) stratégiai előretolt helyszínek voltak egy esetleges háborús konfliktus esetén.
• Fontos közlekedési csomópont: A térség közlekedési szempontból is jelentős, hiszen itt futnak össze olyan vasútvonalak és közutak, amelyek lehetővé tették volna a csapatok gyors mozgósítását vagy az utánpótlás biztosítását.
• Rejtett elhelyezkedés: Az objektum egy tanyán helyezkedik el, távol a nagyobb településektől. Ez lehetővé tette, hogy a bunker létezése titokban maradjon, így egy esetleges ellenséges támadás célpontjaként kevésbé lett volna azonosítható.

2. Katonai és Polgári Védelem szempontjából kiemelt szerep

A Kemecse-Haas Tanya bunkere nemcsak katonai célokat szolgált, hanem a megyei vezetés számára is egy vészhelyzeti operatív központként működött volna.

a) Megyei Vezetési Pont (MVP) funkciója

A hidegháború alatt Magyarország területén több megyei vezetési pontot is létrehoztak, amelyek célja a helyi kormányzás, katonai irányítás és lakosságvédelmi intézkedések biztosítása volt.

• Háborús helyzetben vagy nukleáris támadás esetén a megye vezetői innen koordinálták volna a lakosság védelmét, az élelmiszer- és vízellátást, a mentési műveleteket és a polgári védelem megszervezését.
• A bunker nukleáris, vegyi és biológiai támadások ellen is védelmet nyújtott, így biztosította volna a folyamatos működést egy esetleges katasztrófa esetén.

b) Titkos katonai funkciók

• Kemecse bunker kiemelt szerepet játszott volna a Magyar Néphadsereg és a helyi katonai egységek irányításában.
• Kommunikációs központként is szolgált, amelyet titkosított vonalak és rádiókapcsolatok segítségével használtak volna.
• A Szovjetunió és a Varsói Szerződés terveiben a megyei vezetési pontok fontos logisztikai csomópontokként is szerepeltek, így egy esetleges nyugati invázió esetén a magyar és szovjet csapatok innen szervezhették volna a védekezést.

3. Kemecse bunker felépítése, szerkezete

A Kemecse-Haas Tanya bunkere összetett föld alatti létesítmény, amelyet kifejezetten hosszú távú működésre terveztek háborús körülmények között. A védett vezetési pont építése szigorúan titkos hadműveletként zajlott. Az MVP 302-es objektum építése 1968-ban kezdődött, és 1972-ben fejeződött be.

a) Építési sajátosságok

• Vastag vasbeton szerkezet: Az objektum falai ellenálltak volna a bombázásoknak és a radioaktív sugárzásnak.
• Föld alatti kialakítás: A bunker mélyen a föld alatt helyezkedik el, így rejtve maradhatott volna ellenséges légicsapások elől.
• Légszűrő rendszerek: A bunker egy önálló szellőztető- és szűrőrendszerrel rendelkezett, amely nukleáris vagy vegyi támadás esetén biztosította volna a bent tartózkodók túlélését.
• Autonóm energiaellátás: Saját dízelgenerátorokkal és víztározóval látták el, így hosszabb ideig független maradhatott volna a külvilágtól.

b) Kommunikációs központ

• Kemecse bunkerben titkosított telefon- és rádiórendszerek működtek, amelyek lehetővé tették volna a közvetlen kapcsolatot más vezetési pontokkal és a kormányzattal.
• A bunker különleges híradástechnikai eszközökkel volt felszerelve, amelyek lehetővé tették volna a katonai parancsok kiadását és a lakosság tájékoztatását.

c) Hosszú távú használatra kialakítva

• Kemecse bunkerben voltak irodák, hálóhelyiségek, raktárak és egyéb szükséges infrastruktúrák, amelyek lehetővé tették volna a hosszabb távú tartózkodást.
• A bunkerben élelmiszerkészleteket és víztartályokat is tároltak, így akár hetekig vagy hónapokig képesek lettek volna üzemelni egy támadás után.

4. A Hidegháború végével megváltozott szerepkör

A Varsói Szerződés és a Szovjetunió összeomlása után a Kemecse- Haas Tanya védelmi szerepe megszűnt. Az ilyen létesítmények funkciójukat vesztették, és sok esetben vagy elhagyatottá váltak, vagy új funkciót kaptak, fenntartásukra nem volt keret.

• A rendszerváltás után az objektumot titkos katonai bázisból múzeummá alakították.
• Ma történelmi és turisztikai látványosságként működik, amely bemutatja a hidegháborús időszak védelmi infrastruktúráját és katonai stratégiáit.
• Az objektum eredeti állapotában fennmaradt, így bepillantást enged a hidegháborús katonai és polgári védelem működésébe. Még ma is működő gépészettel
• Magyarország legjobban épségben maradt védett vezetési pont bunkere. Ez annak köszönhető, hogy Rebák Tibor (06209503311) nemcsak itt szolgált, hanem mindent megtett, hogy megmaradjon az útókornak eredeti állapotban. Ehhez még rengeteg korabeli eszközt is beszerzett.
• Jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Múzeuma és Emlékhelye előzetes bejelentkezés alapján látogatható, ingyenesen.

Kemecse bunker védelme

• Belépni a területre csak civilben lehetett, hogy a helyiek ne is gyanakodjanak, ők azt gondolták, itt benzin tároló van.
• 7 fős polgári fegyveres őrség védte a területet, hogy titokban maradjon még a honvédek elől is. A kerítésen körül belül őrkutyás őr járőrözött.
• A bunkert benőtte a növényzet, így alig lehetett a bejáratát látni. Ez körbe is volt kerítve, és ide csak külön engedéllyel léphetett be bárki!
• Az őrzés 1990- ig tartott, ezután a Polgári Védelem magára hagyta az ilyen jellegű objektumok nagy részét.
• A bunker a Honvédelmi Bizottságnak, később a Megyei Védelmi Bizottságnak állt rendelkezésére. Szerencsére élesben sosem használták. 60 fő tudta volna birokba venni.
• A bunker karbantartásáért egy gondnok, és egy gépész felelt, csak ők léphettek be. Folyamatosan karbantartották, és a gépeket időnként beindították.

Kemecse bunker berendezései, helyiségei

A bunker működésére 3 protokoll volt:

1. Békeidő: Külső áramellátás, a levegő szabadon beszívva, és keringtetve. Az ivóvíz külső víztározóból pumpálva. Engedéllyel szabadon járható volt, telekommunikáció a szokásos.
2. Korlátozott üzemmód: Külső áramellátás, ennek megszűnése esetén akkumulátorra átállás. A levegő porszűrőn, és harcigáz szűrőn keresztül a felszínről beszívva. A víz a bunker saját kútról üzemel. Belépés zsilpelésse, szükség esetén az egészségügyi áteresz használata, ahol lemossák őket. Mindenki csak a saját kijelölt helyiségében tartózkodhat. Vezetékes hírközlés csak a hírközponton keresztül történhet.
3. Teljes elzárkózás: Saját 20 KW- os aggregátoros áramellátás. Tartalék akkumulátorral 2 óra szükségvilágítás, és 4 óra a hitadórendszernek. A levegő külső beszívása leáll, a belső levegő keringtetése regeneráló patronon keresztül, oxigén hozzáadásával. Vízellátás a védett kútról, és a belső víztartályból. Korlátozott volt a  vízhasználat 30 l/fő/nap, palackos ivóvíz 3l/ nap. Egy héten hétszer fürödhettek. Vezeték nélküli rádióhasználat. Beléptetés zsilipeléssel, sugárzásméréssel.

Berendezések:

Szellőztetés: A létesítményben túlnyomást hoztak létre, így a kinti szennyezett levegő nem tudott bejönni.

Maga az aggregátorház, és az akkumulátoros zóna szennyezettnek számított, így a szellőztető gépházba zsilipepéssel, és az egészségügyi áteresz használatával (zuhanyzás) lehetett belépni.

Helyiségek:

1. Géptávíró
2. Rejtjelező: Ő kódolta be, és ki a titkosítást! A hozzá való belépéskor az ajtó utáni piros függöny védte az illetéktelen pillantások elől.
3. Rádió szoba
4. Hálószoba emeletes ágyakkal
5. Konyha
6. Raktár, és vészkijárat
7. Sugár Felderítő Csoport (SUFI)
8. Tanácsterem
9. Bizottsági elnök szobája saját ággyal
10. Polgárvédelmi parancsnoki szoba
11. Kiértékelő terem
12. Dokumentáló szoba

A rejtjelező készülék

A bunkerlátogatás során korabeli vetetőkkel korabeli filmeket vetítenek pl. a Metro lezárásáról.

Nagyon izgalmas a tárlatvezetés egy olyan szájából, aki valóban itt szolgált több évet!

Hatalmas köszönet az emberfeletti munkáért, és beletett saját életért Rebák Tibornak! Bunkertúrák kapcsolat

Járd be egy virtuális sétával!