Ha egy város vészhelyzetbe kerül – legyen szó háborúról, természeti katasztrófáról vagy akár rendszerszintű összeomlásról –, szükség van egy olyan helyre, ahol a döntéshozók biztonságban irányíthatják a működést. Ezt a helyet nevezzük védett vezetési pontnak. Ezek megerősített, általában föld alatti létesítmények, amelyeket úgy terveztek, hogy túléljék a bombázást, vegyi támadást, sőt, akár egy nukleáris támadást is.
Csepelen egy ilyen létesítmény rejtőzik, amely a hidegháborús időkben épült. Budapest ipari és stratégiai szempontból is kiemelt célpont lett volna egy esetleges katonai konfliktus során, ezért a vezetés decentralizálására több alrendszert is kialakítottak minden kerületben – ezek egyike a csepeli objektum.
A védett vezetési pont célja egyszerű, de életbevágó: a polgári védelem, a katasztrófa-elhárítás és az állami irányítás zavartalan működésének biztosítása akkor is, amikor a felszínen káosz uralkodik.
Nem csupán katonai célokat szolgált. Csepelen, ahol a nehézipar és a kikötői logisztika is stratégiai jelentőségű volt, a helyi vezetők, katasztrófavédelmi parancsnokok és polgári vezetők is helyet kaptak volna egy krízishelyzetben. A cél az volt, hogy az irányítás ne szakadjon meg, és a lakosság gyorsan kapjon utasításokat, segítséget.
Ezek a pontok szigorúan titkosak voltak, és sokáig még a létezésüket is tagadták. Mára azonban egyre több információ lát napvilágot, és így Csepel rejtett világát is fokozatosan megismerhetjük.
A Csepel városi védett vezetési pont pontos helye sokáig szigorúan titkos információ volt. Bár mára több forrásból is hozzáférhetők részletek, a legtöbb hivatalos térkép és dokumentáció még mindig homályos, vagy csak részleges adatokat tartalmaz. A legtöbb kutató és urbex -rajongó azonban egyetért abban, hogy a létesítmény a XXI. kerület egyik ipari zónájában, a korábbi honvédségi és polgári védelmi infrastruktúra közelében található.
A bunker egy, a föld alatt húzódó betonszerkezet, amelyet egy álcázott felszíni épület, – például egy raktár vagy szolgálati épület, jelen esetben egy iskola- rejt. Az ilyen vezetési pontok esetében gyakori, hogy falszínű elterelést alkalmaztak, azaz a belépés nem egyértelmű, és a bejáratot álcázották, akár több tucat méterre az első lépcsőtől.
A stratégiai cél az volt, hogy egy bombázás esetén is gyorsan elérhető, de nehezen azonosítható legyen a létesítmény.
A Csepel városi védett vezetési pont nem egyedülálló jelenség, hanem része volt annak a nagyobb szabású tervnek, amely a hidegháborús időkben Magyarország védelmi rendszerének átalakítását célozta. Az 1960-as évektől kezdve – a kubai rakétaválság, a Varsói Szerződés katonai gyakorlatai és az atomfegyverek árnyékában – világossá vált, hogy a klasszikus katonai parancsnoki központok önmagukban nem elegendőek. Szükség volt decentralizált, föld alatti, védett vezetési pontokra.
A létesítmény célja nemcsak a katonai irányítás volt, hanem a lakosság biztonságának szervezése is – például evakuálási tervek, veszélyhelyzeti kommunikáció, közművek felügyelete. A rendszer gyakran része volt egy nagyobb hálózatnak, amelyet más vezetési pontokkal összekötöttek, vagy legalábbis összhangba hoztak.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a létesítmények nem voltak nyilvánosak, és sokszor még az önkormányzati dolgozók sem tudták, pontosan hol vannak. Az építkezések során gyakran használtak fedőneveket és álcázott dokumentációt, az objektumokhoz vezető utakat pedig gyakran civil létesítmények mögé vagy alá rejtették.
A rendszerváltás után ezek a vezetési pontok elvesztették eredeti szerepüket, de sok esetben titkosított dokumentumok és lezárt bejáratok őrzik a múlt emlékeit.
Az iskolát 1960- 1962 között építették, és ekkor már a helyi vezetés betervezett egy bunkert alá. A bunker vasbetonból épült 60 cm falakkal. Úgy alakították ki, hogy egy esetleges bombázáskor a leomló iskola súlyát is elbírja.
1970- ben vietnámi lányok (Ho Si Minh) tanulnak itt ápolónőnek, és orvosnak.
1982- ben bezárják a vezetési pontot, és ekkor a helyi önkormányzat veszi át, és azóta is ő tartja fent a jelenlegi állapotot.
Jelenleg a Vermes Miklós általános iskola működik felette. A bunker csak nagyon ritka esetekben látogatható.
Budapesten ez az egyetlen máig működő, korhű berendezésekkel egyben megmaradt ilyen bunker. Ezt legfőképpen a volt karbantartónak a 90 éves Babán Józsefnek köszönhetjük.
Két vészkijárata volt egy folyosóról. Mindkettő az épületen kívül helyezkedik el, melyet úgy terveztek, hogy a leomló iskola esetén is ki lehessen jutni. Az egyik az iskola udvarán a másik az iskola bejárata mellett helyezkedik el.
Két bejárata volt, az egyik az iskola udvaráról nyílik, a másik maga az iskola pincéjébe vezet.
Vízellátás: A közműves vizet használják alapból, de bezárkózás esetére belső víztartályokból lehetett fogyasztani, illetve saját kúttal is rendelkezett. Egy víztartály az ebédlőben helyezkedett el.
Áramellátás: Alapban a közmű hálózat elektromosságát használta, de szükség esetén egy Ganz aggregátor biztosította volna az áramellátást. Tartalék áramforrásként akkumulátorokban tárolt energiát használták volna. A bejárat melletti teremben volt az üzemanyag tároló.
Szellőzetés: Önálló szellőztető rendszere volt. Alapban a kinti levegőt forgatta. Bezárkózás esetén a levegőt aktív szenes, és harci gáz szűrőkön vezették keresztül.
Belépve létesítménybe kétfelé ágazik, az egyik a normál bejárat, a másik a szennyezős bejárat. Ez utóbbi egy zuhanyzóba vezet, ahol a szennyezett ruhát kellet hagyni, és lefürdeni.
A folyosóra kiérve jobbra, és balra is helyiségek nyílnak.
Hálószobák
Eligazító szoba
Parancsnoki szoba
Étkező
Konyha
Orvosi szoba: Itt akár egy kisebb műtétet is végre tudtak hajtani.
Telefonközpont
Rádiós szoba
Elemző szobák
