A Nagytevel mellett található katonai objektum a Nagytevel bunker már kialakításakor is atombunkerként kezdte, nem a II. világháborúban használt óvóhelyet alakították át, mint sok más esetben. Ezt a létesítményt a 60-as évek végén, a Szovjet Déli Hadseregcsoport (DHDSCS) tartalék szárazföldi-, légi- és légvédelmi vezetési harcálláspontjaként hozták létre, egy időben számos másik, hasonló célú objektum kialakításával. A nagytevel bunker tehát nem elsősorban bombázás elleni védelemre, hanem eleve kifejezetten vegyi- vagy atomtámadás esetére lett tervezve.
Régi fénykép (Köszönet barátomnak, akitől kaptam: Miroszlav)
A bunkert 1962- 1967 között alakították ki atom, vegyi, és biológiai támadás elleni védelemmel, több mint 3000 köbméter betonnal.
A szovjet Déli Hadseregcsoport elsődleges központja Budapesten, Mátyásföldön volt, kisebb vidéki települések mellett csak tartalék harcálláspontokat alakítottak ki. A pesti bázis megsemmisülése esetén a nagyteveli objektumból a Dunántúl területét tudták volna irányítani.
A Farkasodúnak is nevezett bunker célja már a kialakítás során az atomtámadás elleni védelem volt, ezért 15-30 méter mélyen hozták létre a jórészt szűk folyosókból és helyiségekből álló létesítményt. A korabeli leírások szerint 137 különálló helyiség lett kialakítva a körülbelül 4000 méteres alapterületen. Főként előre gyártott elemekkel dolgoztak, a szovjetek ugyanis több hasonló objektumot hoztak létre rövid idő alatt. Ezek közé az előregyártott elemek közé tartoztak például a páncélozott ajtók, a légszűrő rendszerek és a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő OPK kályhák is.
A nagyteveli bunker valóban nagyon jól felszerelt, atombiztos bunkernek számított, minden berendezés megtalálható volt benne, amire egy támadás esetén szükség lehetett volna.
A szovjet katonai vezetéssel nem csak teleszkópos műhold-antennák segítségével tudtak kommunikálni, de föld alatti kábeles összeköttetésben is álltak velük. További biztonságot adott, hogy a létesítmény a föld alatti része fölött a felszínen 53 épület és 400 katona segítségével biztosították a terület folyamatos őrzését. A rádiós átjátszást segítette a közeli BARS504 kódjelű állomás is.
A szovjetek végül csak a rendszerváltáskor hagyták el a bunkert, de gondoskodtak róla, hogy kivonulásukkor betemessék és ledózerolják a bejáratokat. Mikor 1992-ben feltárták az objektumot, sokan gyanakodtak arra, hogy rakétákat is tároltak a nagyteveli bunkerben, erre azonban a mai napig nincsen semmilyen bizonyíték.
A fő kialakítása „L” alakú főfolyosó, A hosszabbik 190 m, a rövidebbik 80 m hosszú, ez utóbbi a gépészeteket tartalmazta. 137 helyiségből állt. 6 bejárattal, és egy vészkijárattal rendelkezett, ezek közül egy nagyobb berakodó bejárat, ahonnan akár gépészet is cserélhető lett volna. A leghosszabb főfolyosóból ágaztak le a termek jobbra, és balra fésűs formában. Ezzel párhuzamosan egy szervizalagút is futott.
Elhelyeztek egy vas víztartályt is, ami 45. 000 literes volt.
A főbejárat után egy fertőtlenítő helyiség volt, majd a hosszú főfolyosó. Innen balra a rádió, és telefonos szobák, vezérlő termek voltak, Ezek túloldalán a szervizfolyosóból nyílt az orvosi, és a parancsnoki szoba.
Ezután a wc- k, mosdó, étkező, konyha, kamra, térképszoba, irodák. A túloldali szervizfolyosóból nyílt a hatalmas víztároló tartály.
Akkumulátor tárolók, majd a vezérkari szobák.
A rövidebb folyosóból nyílt a gépészet: rakodóakna, kazánház, kompresszor, vízpumpák, a gépek vezérlő terme, áramátalakítók, dízelmotorok, üzemanyag, és szennyvíz tároló.
A víztartály
A 90-es évek óta a bunker gyakorlatilag üresen áll, de a víztartály és egyéb, nagyobb eszközök még mindig bent találhatók, az évek során sajnos teljesen leamortizálódott állapotban. Jelenleg a berakodó bejárat, és másik 4 bejárata járható, köztük a főbejárat is.
A Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság alkalmanként gyakorlatozásra használja az objektumot. 2006 után különösen fontos gyakorlati helyszínné vált, miután a Budapesti Műszaki Egyetem lőterén keletkezett tűzeset oltási munkálatai több akadályba ütköztek. Többen is életüket vesztették, a késedelem miatt az épület jelentős károkat szenvedett. A nagyteveli bunker kiválóan alkalmas rá, hogy az alakulatok a zárt térben keletkezett tűz eloltásában gyakorlatot szerezzenek a műegyetemi lőtértűzhöz hasonló katasztrófák elkerülése érdekében.
1992- ben látogatható volt a bunker a nagyközönség számára, de nem sokkal később magánkézbe került.
Sajnos teljesen lepusztult, és kifosztották, alig látható benne valami, de még így is érdekes.
Nagytevel bunkerben főképp télen denevérek telelnek, így arra mindenképp vigyázni kell! Mikor ott voltunk 49 db kispatkós, és 1 db Nyugati Pisze denevért találtunk!
A bunkertúra hossza kb. 2- 3 óra fotózással.
A nagyteveli bunker jelenleg magánkézben van, paintball és aircraft játékokra használják, engedély nélkül belépni pedig szigorúan tilos, kamrával megfigyelt terület. Az illegális behatolás feljelentést von maga után. Bunkertúra kapcsolat
