A Nagytevel mellett található katonai objektum a Nagytevel bunker már kialakításakor is atombunkerként kezdte, nem a II. világháborúban használt óvóhelyet alakították át, mint sok más esetben. Ezt a létesítményt a 60-as évek végén, a Szovjet Déli Hadseregcsoport (DHDSCS) tartalék szárazföldi-, légi- és légvédelmi vezetési harcálláspontjaként hozták létre, egy időben számos másik, hasonló célú objektum kialakításával. A nagytevel bunker tehát nem elsősorban bombázás elleni védelemre, hanem eleve kifejezetten vegyi- vagy atomtámadás esetére lett tervezve.
A bunkert 1962- 1967 között alakították ki atom, vegyi, és biológiai támadás elleni védelemmel, több mint 3000 köbméter betonnal.
A szovjet Déli Hadseregcsoport elsődleges központja Budapesten, Mátyásföldön volt, kisebb vidéki települések mellett csak tartalék harcálláspontokat alakítottak ki. A pesti bázis megsemmisülése esetén a nagyteveli objektumból a Dunántúl területét tudták volna irányítani.
A Farkasodúnak is nevezett bunker célja már a kialakítás során az atomtámadás elleni védelem volt, ezért 15-30 méter mélyen hozták létre a jórészt szűk folyosókból és helyiségekből álló létesítményt. A korabeli leírások szerint 137 különálló helyiség lett kialakítva a körülbelül 4000 méteres alapterületen. Főként előre gyártott elemekkel dolgoztak, a szovjetek ugyanis több hasonló objektumot hoztak létre rövid idő alatt. Ezek közé az előregyártott elemek közé tartoztak például a páncélozott ajtók, a légszűrő rendszerek és a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő OPK kályhák is.
A nagyteveli bunker valóban nagyon jól felszerelt, atombiztos bunkernek számított, minden berendezés megtalálható volt benne, amire egy támadás esetén szükség lehetett volna.
A szovjet katonai vezetéssel nem csak teleszkópos műhold-antennák segítségével tudtak kommunikálni, de föld alatti kábeles összeköttetésben is álltak velük. További biztonságot adott, hogy a létesítmény a föld alatti része fölött a felszínen 53 épület és 400 katona segítségével biztosították a terület folyamatos őrzését. A rádiós átjátszást segítette a közeli BARS504 kódjelű állomás is.
A szovjetek végül csak a rendszerváltáskor hagyták el a bunkert, de gondoskodtak róla, hogy kivonulásukkor betemessék és ledózerolják a bejáratokat. Mikor 1992-ben feltárták az objektumot, sokan gyanakodtak arra, hogy rakétákat is tároltak a nagyteveli bunkerben, erre azonban a mai napig nincsen semmilyen bizonyíték.
A fő kialakítása „L” alakú főfolyosó, A hosszabbik 190 m, a rövidebbik 80 m hosszú, ez utóbbi a gépészeteket tartalmazta. 137 helyiségből állt. 6 bejárattal, és egy vészkijárattal rendelkezett, ezek közül egy nagyobb berakodó bejárat, ahonnan akár gépészet is cserélhető lett volna. A leghosszabb főfolyosóból ágaztak le a termek jobbra, és balra fésűs formában. Ezzel párhuzamosan egy szervizalagút is futott.
Elhelyeztek egy vas víztartályt is, ami 45. 000 literes volt.
A főbejárat után egy fertőtlenítő helyiség volt, majd a hosszú főfolyosó. Innen balra a rádió, és telefonos szobák, vezérlő termek voltak, Ezek túloldalán a szervizfolyosóból nyílt az orvosi, és a parancsnoki szoba.
Ezután a wc- k, mosdó, étkező, konyha, kamra, térképszoba, irodák. A túloldali szervizfolyosóból nyílt a hatalmas víztároló tartály.
Akkumulátor tárolók, majd a vezérkari szobák.
A rövidebb folyosóból nyílt a gépészet: rakodóakna, kazánház, kompresszor, vízpumpák, a gépek vezérlő terme, áramátalakítók, dízelmotorok, üzemanyag, és szennyvíz tároló.
A víztartály
A 90-es évek óta a bunker gyakorlatilag üresen áll, de a víztartály és egyéb, nagyobb eszközök még mindig bent találhatók, az évek során sajnos teljesen leamortizálódott állapotban. Jelenleg a berakodó bejárat, és másik 4 bejárata járható, köztük a főbejárat is.
A Katasztrófavédelem és a Tűzoltóság alkalmanként gyakorlatozásra használja az objektumot. 2006 után különösen fontos gyakorlati helyszínné vált, miután a Budapesti Műszaki Egyetem lőterén keletkezett tűzeset oltási munkálatai több akadályba ütköztek. Többen is életüket vesztették, a késedelem miatt az épület jelentős károkat szenvedett. A nagyteveli bunker kiválóan alkalmas rá, hogy az alakulatok a zárt térben keletkezett tűz eloltásában gyakorlatot szerezzenek a műegyetemi lőtértűzhöz hasonló katasztrófák elkerülése érdekében.
1992- ben látogatható volt a bunker a nagyközönség számára, de nem sokkal később magánkézbe került.
Sajnos teljesen lepusztult, és kifosztották, alig látható benne valami, de még így is érdekes.
A bunkerben főképp télen denevérek telelnek, így arra mindenképp vigyázni kell! Mikor ott voltunk 49 db kispatkós, és 1 db Nyugati Pisze denevért találtunk!
A bunkertúra hossza kb. 2- 3 óra fotózással.
A nagyteveli bunker jelenleg magánkézben van, paintball és aircraft játékokra használják, engedély nélkül belépni pedig szigorúan tilos, kamrával megfigyelt terület. Az illegális behatolás feljelentést von maga után.
